Ugrás a tartalomhoz
Magyar
Ügyfélszolgálat
  • Nincs javaslat, mert üres a keresőmező.

Átalányadó keret és AAM keret közötti különbségek

Melyik bevételi határ mire vonatkozik, és mi történik túllépés esetén?

Ebben a cikkünkben az átalányadó és az alanyi adómentes keret közötti különbségekről írunk, ugyanis a két értékhatár több szempontból eltér.

Van-e havi maximum keretem vagy csak az éves bevételi értékhatárra kell ügyelni?

Biztosan benned is felmerült már ez a kérdés. Jó hírünk van, ugyanis átalányadózó egyéni vállalkozóként nincs havi maximum kereted, csupán az éves bevételi értékhatárra és az alanyi adómentes keretedre kell ügyelned.
Az átalányadózó bevételi értékhatár 2024-ben 32 016 000 Ft, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 160 080 000 Ft, 2025-ben a 34 896 000 Ft, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 174 480 000 Ft. (Fontos, hogy szüneteltetés, év közben kezdés, megszűnés esetében arányosítani kell.)
Alanyi adómentes keret szempontjából 2025-től a 18 000 000 Ft-ra kell figyelni ( ha év közben kezd a vállalkozás, akkor arányosítani kell. Korábban az AAM keret 12 000 000 Ft volt.)
Az előbbiek azt jelentik, hogy nincs semmilyen következménye annak, ha például egyik hónapban egy nagyobb összeget számlázol ki. Persze, ha az éves átalányadó- vagy alanyi adómentes keretedet átléped, akkor annak "következményei" lesznek.

Következmények, ha átléped az alanyi adómentes kereted:

Ha átléped az alanyi adómentes kereted, akkor áfa körös vállalkozóvá válsz, ami nagyon lesarkítva azt jelenti, hogy a számláidon fel kell számítanod az áfát, valamint áfa bevallás benyújtására leszel kötelezett stb. Természetesen ez esetben a bejövő számláid esetében élhetsz az áfa törvény szabályainak betartásával a levonási jogoddal is. Áfa körbe tartozó vállalkozóként mindenképpen fontos, hogy könyvelő/adótanácsadó szakember segítségét kérd a könyvelési, adózási feladatok ellátása kapcsán!

Következmények, ha átléped az átalányadó keretet:

Sajnos ebben az esetben kikerülsz az átalányadózás hatálya alól, és a továbbiakban nem alkalmazható az átalányadózás, tehát a VSZJA hatálya alá kerülsz az adott évre visszamenőlegesen, az átalányadózás pedig csak ~ 2 év leteltével válaszható újra (ha 2023-ban vagy azt követően szűnt meg). Utóbbi azt jelenti pontosan, hogy ha például 2024-ben vagy azt követően szűnik meg az átalányadózásra való jogosultság, akkor a megszűnés évében (2024) és az azt követő évben (2025) nem lesz választható újra ez az adónem. Az átalányadó keret átlépésével kapcsolatos teendőkről ebben a cikkünkben írtunk.

Az átalányadó keret és az alanyi adómentes keret közötti
különbségek nagy vonalakban:

Az alanyi adómentes keret 2025-től éves szinten 18 millió Ft, míg az átalányadóra vonatkozó bevételi értékhatár 2025-ben a 34 896 000 Ft, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 174 480 000 Ft.
Lényeges, hogy ha év közben kezdted a vállalkozásod, akkor az alanyi adómentes keretet, illetve az átalányadózó bevételi értékhatárt is napra kell arányosítani. Utóbbival kapcsolatban egy részletes cikkel is készültünk, melyet ide kattintva érhetsz el.

👉 Példa: Tegyük fel, hogy indítottunk egy egyéni vállalkozást 2025.02.04-én, rögtön az átalányadózást és alanyi adómentességet választottunk. Ez esetben a 2025. évi átalányadó keretünk: 31 645 414 Ft, hiszen 331 napra vonatkozóan lesz aktív a vállalkozásunk (ha év végéig nem szünetelünk, nem szüntetjük meg egyéni vállalkozásunkat).
Magyarázat: 331 napig működik a vállalkozás, és ez alapján arányosítani kell (331/365 )* 290 800 Ft * 10 * 12 = 31 645 414 Ft
Tehát erre az értékhatárra nagyon oda kell figyelnünk, ha átalányadózók szeretnénk maradni.

Ha 2025.02.04-én jött létre a vállalkozás, akkor az alanyi adómentes keretünk: 16 323 288 Ft
Magyarázat: 331 napig működik a vállalkozás, és ez alapján arányosítani kell (331/365 )* 18 000 000 Ft = 16 323 288 Ft

Az átalányadózás pénzforgalmi szemléletű, ezért csak az számít az adott évben átalányadózó bevételnek, amely ténylegesen be is folyt. Ez azt jelenti, hogy az átalányadó keret csak akkor csökken, ha a kiszámlázott bevételt ki is fizeti a partner. Az alanyi adómentes keret ezzel szemben (fő szabály szerint) már akkor csökken, amikor például teljesítettünk egy ügyletet -> teljesítés szemlélet. (Tehát az alanyi adómentes keretet csökkenti az adott évi teljesítési dátumú ügylet ellenértéke attól függetlenül, hogy az ténylegesen befolyt-e. Ez alól kivétel a kapott előleg esete, erről egy másik cikkünkben írtunk).

👉 Példa: Teljesítettünk és kiszámláztunk egy ügyletet decemberben, de az összeg csak januárban folyik be. Ez az ügylet decemberben csökkenteni fogja alanyi adómentes keretünket, de átalányadó keretünket nem (hiszen még nem kaptuk meg az ügylet ellenértékét). Januárban azonban, amikor megkapjuk ezt az összeget, a következő évi átalányadó keretünk csökkenni fog (az alanyi adómentes keret már nem!). Ezt a bevételt tehát a következő évi SZJA bevallásunkban kell szerepeltetni.

Érdemes kiemelni még azt is, hogy bizonyos ügyletek nem számítanak bele az alanyi adómentes keretbe. Amennyiben külföldre számlázol, a kibocsátott számláid bizonyos esetekben nem csökkentik az alanyi adómentes keretedet.

Viszont például, ha magánszemélyként ingatlant adsz bérbe (hosszú távon), akkor az az alanyi adómentes keretedbe beleszámít, míg az átalányadó keretedet nem csökkenti, feltéve, ha nem vállalkozóként végzed ezt a tevékenységedet.

A szüneteltetés hatása:
A szüneteltetés miatt az átalányadó keretet arányosítani szükséges (tehát csökken), míg az AAM keretre nincs hatással a szüneteltetés.