Hogyan ellenőrizhetem, hogy a főtevékenységemhez legalább középfokú végzettség, szakképzettséget szükséges-e?
FEOR-kód és adatbázisok alapján eldönthető, mely járulékalappal kell számolni
A jelenlegi szabályok szerint:
- A TB-járulékot (18,5%) havonta legalább a minimálbér után kell fizetni,
- A SZOCHO-t (13%) legalább a minimálbér 112,5%-a után,
- Kivéve, ha a főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényel – ebben az esetben mindkettő alapja a minimálbér helyett a garantált bérminimum lesz.
2025-ben a minimálbér bruttó 290 800 Ft, míg a garantált bérminimum bruttó 348 800 Ft, a különbség tehát jelentős lehet.
Sokan kérdezik tőlünk, hogyan lehet eldönteni, hogy az adott főtevékenység után a minimálbér, vagy a garantált bérminimum alapján kell-e megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Nem csodáljuk, hogy ez ennyire gyakori kérdés, sajnos a szabályozás ezen a ponton elég bizonytalan és nehezen értelmezhető. Sajnos a törvény nem tartalmaz konkrét listát arról, hogy mely tevékenységhez milyen végzettség kell, ezért ebben az esetben az adóhatóság értelmezése az irányadó.
Az adóhatóság álláspontja alapján a FEOR-kód alapján érdemes megítélni, milyen végzettségi szint tartozik az adott tevékenységhez. Támpontként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereshető FEOR-08 adatbázisa és a Módszertani útmutató használható. A Módszertani útmutató alapján a 9. főcsoportban szerepelnek a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A 4. 5. 6. 7. és 8. főcsoportban találhatóak az alapfokú és középfokú végzettséget igénylő, az 1. 2. és 3. főcsoportban pedig a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások.
A fentieken kívül szintén jól alkalmazható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található „Foglalkozások leírása” kereshető adatbázis is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályaorientációs Portál adatbázisa is segítséget nyújthat.
Érdemes először megkeresni az ÖVTJ kódodhoz leginkább illeszkedő FEOR-kódot (pl. a KSH oldalán), majd megnézni, hogy az adott kód a 9-es (szakképzettséget nem igénylő) főcsoportban van-e. Ha igen, akkor valószínűleg nem szükséges a garantált bérminimum után járulékot fizetni.
Azonban a FEOR besorolás nem mindig egyértelmű, és tudjuk, hogy ez nem a legegyszerűbb és leglogikusabb rendszer. Éppen ezért azt szoktuk javasolni, hogy ha a tevékenységhez létezik valamilyen képesítést adó tanfolyam, az már erős jel, hogy garantált bérminimumhoz kötött. Ha általános iskolai végzettséggel is végezhető, akkor valószínűleg a minimálbér az irányadó.
Tudjuk, hogy sokan a KAVIR adatbázisát használják kiindulásként, és ez alapján próbálják eldönteni, hogy egy tevékenység a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kötött-e. A KAVIR viszont elsősorban azt mutatja meg, hogy egy adott tevékenység végezhető-e egyéni vállalkozóként, vagyis felvehető-e a tevékenységi körök közé. Ez nem ugyanaz, mint a garantált bérminimum kérdése. Utóbbi ugyanis nem azt vizsgálja, hogy kell-e hozzá szakképesítés, hanem azt, hogy legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség szükséges-e hozzá.
Sajnos a szabályozás nem túl egyértelmű, és sokszor nehéz eligazodni benne. Amíg nem változik a jogszabály, a NAV állásfoglalása az irányadó, de mi is igyekszünk segíteni a döntésben!😊