Mi is az az alanyi adómentesség?
Az AAM szabályai, értékhatára és fő tudnivalói egyéni vállalkozóknak
Ebben a cikkünkben az alanyi adómentességről, vagy más néven áfa mentességről írunk.
Az áfa törvény fogalmazza meg, hogy pontosan mi is az az alanyi adómentesség. Az alanyi adómentesség
egy választás kérdése. Az az adóalany választhatja, aki gazdasági céllal Magyarország területén telepedett le, ennek hiányában pedig, ha a lakóhelye, vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon található.
Amennyiben az adott adóalany alanyi adómentességet választ, úgy
áfa fizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult, valamint csak olyan számlát bocsáthat ki, melyen áthárított adó nem szerepel (ez alól van néhány kivétel).
Az alanyi adómentesség akkor választható, ha belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke
nem haladja meg sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben várhatóan (2025-től)
a 18 millió forintot.
Az alanyi adómentes keretbe bizonyos ügyletek nem számítanak bele, ezekről bővebben
egy másik cikkünkben írtunk.
Fontos megemlíteni, hogy amennyiben
év közben kezded meg vállalkozói tevékenységedet, és az alapítással egyidejűleg alanyi adómentességet választasz, úgy (
2025-től)
a 18 millió forintot
az aktív naptári napokra kell arányosítani.
Amennyiben esetleg nem választottad az egyéni vállalkozásod alapításával egyidejűleg az alanyi adómentességet, és még nem állítottál ki számlát, úgy kijavítási kérelemmel általában engedni szokták az AAM választását.
Amennyiben átlépésre kerülne az alanyi adómentes értékhatár, úgy azt a számlát, mellyel átléped az értékhatárt,
(év közben kezdés esetén az arányosított értékhatárt)
már áfásan kell kiállítanod, ezen felül további teendők is felmerülnek, melyről
ebben a cikkünkben írtunk. Fontos, hogy amennyiben értékhatár átlépés miatt szűnik meg az alanyi adómentességre való jogosultság, úgy
a megszűnés évét követő második év végéig nem választható újra az alanyi adómentesség.