Kivezetésre kerül a TEHK áfakulcs – mutatjuk, mit használj helyette
A Számlázz.hu-ban a TEHK áfakulcs egy technikai jelölés volt a területi hatályon kívüli ügyletekhez, vagyis amikor az ÁFA törvény szerint az ügylet teljesítési helye nem Magyarországon van.
A Számlázz.hu ezzel az automatikus kóddal továbbította az adatokat a NAV-nak, és maga döntötte el, melyik részletesebb kód (EUFAD37, EUFADE, EUE vagy HO) illik az adott számlához a számlán szereplő adatok alapján. Most azonban az adatszolgáltatás pontossága érdekében a TEHK áfakulcs kivezetésre kerül. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a számla kibocsátója fogja megadni, pontosan melyik áfakulcsot szeretné használni – például HO, EUFAD37, EUE, EUFADE vagy EAM.
Vannak bizonyos ügyletek amelyben, például külföldi útvonalra (személyszállítás, teherfuvarozás) számlakiállítás során lehetséges, hogy a TEHK áfakulcsot használtad a Számlázz.hu-ban, erről írunk lentebb részletesen.
Így, hogy a TEHK most kivezetésre kerül, Neked, vállalkozóként kell megadni a pontos jogcímet – azaz konkrétan kiválasztani, melyik áfakulcs felel meg az ügyletnek.
Ne aggódj, nem kell kívülről tudni az Áfa törvényt – elmagyarázzuk, mikor melyik kódot használd!
|
Kód
|
Jelentés
|
Mikor használd?
|
|
EUFAD37
|
Áfa tv. 37. §-a alapján másik tagállamban teljesített, fordítottan adózó ügylet |
Pl. EU-s cégnek nyújtott szolgáltatás (főszabály szerinti fordítottan adózó ügyleteknél)
|
|
HO
|
Harmadik országban teljesített ügylet
|
Olyan ügylet, aminek az Áfa tv. szerinti teljesítési helye EU-n kívül van. Például harmadik országban teljesített szolgáltatás, harmadik országban fekvő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás. Pl. svájci, szerb vagy amerikai adóalany megrendelő esetén |
|
EUFADE
|
Másik tagállamban teljesített, nem az Áfa tv. 37. §-a alá tartozó, fordítottan adózó ügylet (38. § - 49. § ide vonatkozó esetei) | Másik tagállamban teljesített fordítottan adózó ügylet, amelynek teljesítési helyének megállapítása nem az EUFAD37 esete alapján történik. Ehhez az esethez tartozó ügyleteknél a magyar adózónak nincs bejelentkezési kötelezettsége a teljesítés helye szerinti tagállamban. Ilyen eset például a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék másik tagállami értékesítése. |
|
EUE
|
Másik tagállamban teljesített, nem fordított adózású ügylet
|
Az EU másik tagállamában teljesített olyan ügylet, ami után nem a másik tagállami terméket beszerzőt, szolgáltatás igénybevevőt terheli az adófizetési kötelezettség. |
|
EAM
|
ÁFA törvény 98. - 109. § szerinti esetek
|
Belföldön teljesített termékértékesítés, aminek a következményeként a terméket kiléptetik harmadik országba (termékexport). A jogszabály alapján olyan speciális esetek is ide tartoznak, mint például személyszállítás esetében, ha az érkezési hely vagy az indulási hely, vagy akár mindkettő nem belföldön van.)
|
Személyszállítás
A személyszállítás mindig egy kicsit különleges ügylet mert az Áfa tv. (40. §-a) szerint a teljesítés helye a megtett útvonal. Ez azt jelenti, hogy ha az útvonalad átlépi a határt, akkor kétféle szakasz is megjelenik a számládon:
- a belföldi (magyar) rész, és
- a külföldi útszakasz.
A két szakaszra más ország ÁFA szabályai vonatkozhatnak, ezért az ÁFA-kulcsot is eszerint kell meghatározni. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a megrendelő magánszemély vagy adóalany és még arra is, hogy EU-n belüli a megrendelő vagy EU-n kívüli.
Emellett bizonyos esetekben adómentesség is alkalmazható, hiszen az Áfa tv. 105. §-a erre is lehetőséget ad. A mentesség akkor érvényes, ha az útvonal nem Magyarországon kezdődik vagy nem Magyarországon ér véget, illetve ha az útvonal egyik végpontja sem belföldön található.
Ha a megrendelő magyar vállalkozás (B2B)
A megtett útszakasz – például Budapesttől a Bécsbe tartó személyszállítás — az útvonal vége mivel nem belföldön ér véget, emiatt meg kell bontani az útvonalat.
Adómentes az ügylet az Áfa tv. (105. §) alapján (legalábbis a magyarországi útszakasz biztosan). Ebben az esetben a helyes, alkalmazandó áfakulcs a Számlázz.hu-ban az EAM.
A határtól Bécsig tartó külföldi szakasz viszont már az osztrák áfa szabályok szerint teljesül, vagyis ott lehet adóköteles. (Bár az uniós országok többségében – a magyar Áfa törvényhez hasonlóan – ez a típusú személyszállítás szintén adómentesnek minősül.)
Ha a megrendelő EU-s adóalany (B2B)
Ha a személyszállítást egy másik EU-tagállamban letelepedett vállalkozás rendeli meg, például egy osztrák cég bízza meg a fuvarozót azzal, hogy Győrből Bécsbe szállítsa az utasokat, akkor az útvonal szintén két részre oszlik.
A Győr és a határ közötti belföldi szakasz a nemzetközi járat része, ezért adómentes az Áfa tv. 105. §-a alapján. Ebben az esetben a helyes, alkalmazandó áfakulcs a Számlázz.hu-ban az EAM.
A határtól Bécsig tartó külföldi szakasz viszont már az osztrák áfa szabályok szerint teljesül, vagyis a megrendelő országában lehet adóköteles. (Bár az uniós országok többségében – a magyar Áfa törvényhez hasonlóan – ez a típusú személyszállítás szintén adómentesnek minősül.)
Ha a megrendelő nem EU-s adóalany (B2B)
Ha a személyszállítást egy harmadik országbeli (nem EU-s) vállalkozás rendeli meg – például egy szerb cég kéri, hogy utasokat szállíts Esztergomból Zentába –, akkor az útvonalat szintén két részre kell bontani.
Esztergom és a magyar határ közötti szakasz adómentes az Áfa tv. 105. §-a alapján. Ebben az esetben a helyes, alkalmazandó áfakulcs a Számlázz.hu-ban az EAM.
A külföldi, vagyis a határtól Zentáig tartó szakasz viszont már a megrendelő országában teljesül, így a szerb szabályok szerint adózik.
Ha a vevő EU-s magánszemély (B2C)
Ha a személyszállítás megrendelője egy EU-s magánszemély, például egy német utas kér fuvart Budapestről Münchenbe, akkor az útvonalat szintén két részre kell bontani.
A magyar útszakasz – vagyis Budapest és a határ közötti rész – a nemzetközi járat része, ezért mentes az áfa alól az Áfa tv. 105. §-a alapján. Alkalmazandó áfakulcs: EAM.
A külföldi szakasz – vagyis a határtól Münchenig tartó útvonal – már Németországban teljesül. Ilyenkor az áfát a célország szabályai szerint szükséges megállapítani.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozó a magyar számlán nem számít fel áfát, de a külföldi szakaszra eső díjrész a célországban lehet adóköteles. (Bár az uniós országok többségében – a magyar Áfa törvényhez hasonlóan – ez a típusú személyszállítás szintén adómentesnek minősül.) Gyakori megoldás, hogy az ilyen B2C ügyletekhez a vállalkozás az OSS (One Stop Shop) rendszert választja, így az EU-s magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások áfáját egyetlen uniós bevallásban tudja rendezni.
Ha a vevő nem EU-s magánszemély (B2C)
Ha a személyszállítás megrendelője egy harmadik országbeli, nem EU-s magánszemély lenne és Orosházáról Kijevbe szólna a személyszállítás, akkor az útvonalat szintén két részre kell bontani.
Az Orosháza és a magyar határ közötti útszakasz a nemzetközi járat része, ezért adómentes az Áfa tv. 105. §-a alapján. Alkalmazandó áfakulcs: EAM.
A külföldi szakasz, vagyis a határtól Kijevig tartó út már Ukrajnában teljesül, így az ottani adószabályok vonatkoznak rá.
Termékfuvarozás
A teherfuvarozás áfakezelését alapvetően a megrendelő személye és az útvonal jellege határozza meg.
A főszabályt az Áfa tv. 37. §-a rögzíti, méghozzá, ha a szolgáltatás megrendelője adóalany, a teljesítés helye a megrendelő székhelye, telephelye. Ugyanakkor a nem adóalany (magánszemély) megrendelőkre a különös szabályok vonatkoznak, amelyeket az Áfa tv. 41. § határoz meg. Ez a paragrafus kimondja, hogy B2C esetekben a teljesítés helye:
- az útvonal tényleges megtett része (ha nem közösségen belüli fuvar), vagy
- az indulási hely, ha az áru fuvarozása az EU-n belül történik.
Vagyis a teherfuvarozásnál mindig két kérdés dönti el az áfakulcsot:
- ki a megrendelő (vállalkozás vagy magánszemély),
- és az útvonal milyen országokat érint.
Ha a megrendelő magyar vállalkozás (B2B)
Ebben az esetben a főszabály érvényesül, tehát a teljesítés helye Magyarország, függetlenül attól, hogy a fuvar átlépi-e a határt. A szolgáltatás belföldön teljesítettnek minősül, így a teljes fuvardíjra 27%-os magyar áfát kell felszámítani.
Példa: Egy magyar cég megbízásából árut szállítsanak Győrből Prágába. Mivel a megrendelő magyar adóalany, a teljesítés helye Magyarország, így az ügylet belföldi, 27%-os áfával adózik, még akkor is, ha a fuvar külföldön folytatódik.
Ha a megrendelő EU-s adóalany (B2B)
Ha a megrendelő egy másik tagállamban letelepedett cég, akkor a teljesítés helye a vevő székhelye szerinti ország, vagyis nem Magyarország. Ez már a főszabály szerinti fordított adózású ügylet, így a magyar vállalkozás áfa nélkül számláz.
A számlán a helyes áfakód: EUFAD37, és a megjegyzésben célszerű feltüntetni, hogy:
- "az áfa törvény területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtás, az áfát a megrendelő adóalany a saját országában köteles rendezni, fordított adózás."
- angol kifejezés: "Beyond the territorial scope of Hungarian VAT Act., Reverse charge VAT"
Példa: Egy szlovák cég rendel meg áruszállítást Győrből Pozsonyba. A teljesítés helye Szlovákia, így a magyar vállalkozó áfa nélkül számláz, és a szlovák megrendelő vallja be az áfát a saját országában (fordított adózás).
Ha a megrendelő nem EU-s adóalany (B2B)
Ha a megrendelő harmadik országbeli vállalkozás (például ukrán), akkor a teljesítés helye a megrendelő országában lesz. Ezért az ügylet a magyar áfatörvény területi hatályán kívül esik, így magyar áfa nem merül fel, és a helyes áfakód: HO.
Példa: Egy ukrán cég bízza meg a magyar fuvarozót, hogy szállítson árut Orosházáról Kijevbe. A szolgáltatás harmadik országban teljesül, ezért a számlán a megfelelő áfakód HO, és magyar áfa nem szerepel. Az adófizetési kötelezettség az ukrán szabályok szerint keletkezik, a megrendelő köteles rendezni.
Ha a vevő EU-s magánszemély (B2C)
A nem adóalany megrendelőkre az Áfa tv. 41. § (2) vonatkozik, tehát közösségen belüli fuvarozás esetén a teljesítés helye az indulási hely. Mivel az indulás Magyarország, a teljes fuvar magyar áfás, tehát 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni.
Példa: Egy osztrák magánszemély rendel meg egy termékfuvarozást Győrből Bécsbe. Az indulási pont Magyarország, így a teljes szolgáltatás belföldi teljesítésnek minősül, és a számlán 27%-os áfa szerepel.
Ha a vevő nem EU-s magánszemély (B2C)
Itt az Áfa tv. 41. § (1) szerinti szabály érvényesül, tehát a teljesítés helye a ténylegesen megtett útvonal. Ezért az útvonal két részre osztható:
- a magyar szakasz belföldinek számít (27%-os áfa),
- a külföldi szakasz pedig a magyar áfatörvény területi hatályán kívül esik, és adómentes.
Példa: Egy ukrán magánszemély rendeli meg a termékfuvarozást Orosházáról Kijevbe. Az Orosháza–határ közötti útszakasz magyar áfás (27%), a határtól Kijevig tartó rész viszont területi hatályon kívüli, így HO kóddal, áfa nélkül szerepel a számlán.
Fontos, ha a fuvar harmadik országba irányul, és kiviteli vámeljárás is történik, akkor az exporthoz kapcsolódó fuvarozás adómentes lehet az Áfa tv. 102. § alapján. (Ehhez kapcsolódó áfakulcs: EAM.)
Ha bizonytalan vagy, mindig érdemes egyeztetni a könyvelőddel, hogy a számlázás ne csak pontos, hanem adózási szempontból is helyes legyen.