Mi történik, ha az új kata adóalanya egészségpénztár számára állít ki számlát?

Szerezhetek egészségpénztártól bevételt, ha az új kata szerint adózok, vagy ez az adóalanyiság megszűnésével jár?

A NAV állásfoglalása (a teljes szöveget lejjebb közöljük) szerint az egészségpénztárak megítélése az új katatörvény szerint azon múlik, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha egészségpénztárnak számlázol, az egészségpénztár a vevőd, a feltüntetett pénztártag pedig a kedvezményezett. Az új kata alanyiság szempontjából pedig az számít, hogy a számlát ki fizeti ki neked: az egészségpénztár (aki az új katatörvény szerint kifizetőnek számít) vagy pedig a kedvezményezett magánszemély:

• Ha az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet nálad – mert például nincs nála az egészségpénztári kártya –, és számlát kér, az egészségpénztár nem neked, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, szolgáltatás ellenértékét. Ez nem érinti tehát az új kata adóalanyiságot.
• Ha az egészségpénztártag által vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét az egészségpénztár – mint kifizető – fizeti ki neked, a bevétel megszerzése az új adóalanyiság megszűnésével jár (ez történik, ha az egészségpénztári tag az egészségpénztári kártyájával vásárol).

A NAV-tól érkezett állásfoglalás teljes terjedelemben:

“Annak megítélése során, hogy az egészségpénztári számla terhére vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében ki minősül vevőnek, figyelemmel kell lenni az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öpt. vhr.) rendelkezéseiben foglaltakra.

Az egészségpénztári szolgáltatásokat a pénztár az Öpt. vhr. 24/C. § (2) bekezdése szerint a közte és az egészségpénztári szolgáltató között létrejött szerződés alapján nyújtja. Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő számla ellenében teljesíthet kifizetést. Az egészségpénztári szolgáltatónak fel kell tüntetnie a számlán az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját is.

Ilyenkor tehát az egészségpénztár áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval, az egészségpénztári szolgáltatónak az ügyletről az egészségpénztár (vevő) részére kell kiállítania a számlát. Ez még akkor is így van, ha a szolgáltatás természetéből fakadóan azt csak magánszemély veheti igénybe, a pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ugyanis ebben a jogviszonyban nem vevő, hanem kedvezményezett.

A pénztártag nevére csak abban az esetben lehet kiállítani a számlát, amikor az ügylettel kapcsolatban az Öpt. vhr. 24/D. §-a alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre (így például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén). Az ilyen termék megvásárlását azonban ilyen esetben is igazolni kell a pénztár felé, a számlának a pénztár részére történő eljuttatásával.

A KATA tv. (2022. évi XIII. törvény) 5. § (1) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján az egyéni vállalkozónak megszűnik az új kata-alanyisága, ha kifizetőtől szerez bevételt. E rendelkezés szempontjából tehát annak van jelentősége, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja.

Ha például az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet a szolgáltatónál (pl. nincs nála az egészségpénztári kártya, vagy a szolgáltató nem fogadja azt el, vagy nincs elég fedezet a pénztári számlán), és számlát kér a szolgáltatótól, akkor az egészségpénztár nem a szolgáltatónak, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, szolgáltatás ellenértékét.

Ha azonban a pénztártag által vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét az egészségpénztár, mint kifizető fizeti ki a szolgáltatónak (kisadózó egyéni vállalkozónak), akkor a kifizetőtől származó bevétel megszerzése az új kata-alanyiság megszűnését eredményezi (ez történik például, ha az egészségpénztári tag az egészségpénztári kártyájával vásárol).

A fentiek a NAV részéről kizárólag szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak!

Kapcsolódó anyag: Hogyan történik az egészségpénztári számlák kiállítása és adatszolgáltatása?