10 hiba, amit átalányadózó egyéni vállalkozók gyakran elkövetnek
Tipikus adminisztrációs és adózási hibák, amelyek plusz terhet okozhatnak
Az ügyfélszolgálati megkereséseink alapján összegyűjtöttük a 10 leggyakrabban elkövetett hibát, amelyeket az átalányadózást választó egyéni vállalkozók elkövetnek. Legfőbb gond az, hogy ezek a hibák gyakran többlet adó- és járulékfizetéshez vezetnek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket a hibákat, és praktikus megoldásokat kínálunk, hogy elkerüld őket, így vállalkozásod gördülékenyebben és sikeresebben működhessen.
1. A számlák kifizetettséget nem vezetik napra pontosan
A Keret- és adófigyelő működése szempontjából nagyon fontos, hogy a számlák kifizetésének dátumát pontosan vezesd a Számlázódban, erről ide kattintva olvashatsz részletesebben. A számlák kifizetettségében segítségedre lehet a Számlázz.hu autokassza szolgáltatása.
2. Bevételi nyilvántartás nem vezetése
3. Nem kérnek TEL kódot az adóhatóságtól
Előfordulhat, hogy a NAV Szakmai Ügyfélszolgálatának (ÜCC) a segítségére lesz szükséged bizonyos technikai -, vagy a vállalkozásodat érintő adóhatósági kérdésekben. Velük egyeztetni egy személyes kód alapján lehet. Az igénylés menetéről ide kattintva olvashatsz részletesebben. Érdemes lehet ezt a kódot még egy esetleges probléma előtt megigényelni, hogy ha valamivel kapcsolatban érdeklődni szeretnél, már rögtön kéznél legyen a TEL kódod.
4. Devizás számla kiállításkor nem a megfelelő árfolyam használata
Számlázás során előfordulhat, hogy külföldi devizában (például euróban vagy dollárban) állítod ki az adott számládat. Írtunk egy részletes cikket arról, hogy mit is érdemes tudni a számlakiállításkor és a forintosítás esetében. Nagyon fontos, hogy az MNB árfolyamot csak akkor lehet alkalmazni a számlakiállítás során, ha ez korábban bejelentésre került az adóhatóság felé! A bejelentés menetéről itt olvashatsz.
Például, ha alanyi adómentességet választottál és devizában számlázol, akkor akár egy AAM keret átlépést is eredményezhet az, ha nem azzal az árfolyammal számoltál eddig, amivel kellett volna és kiállított számlákkal már megközelíted a 12 millió forintot.
5. Biztosítási jogviszony ellenőrzésének kihagyása
Átalányadózó egyéni vállalkozóként a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséged több esetben is felmerülhet. Erről ide kattintva olvashatsz részletesebben.
6. Iparűzési adó figyelmen kívül hagyása
Jelenleg az iparűzési adó tekintetében két adómegállapítás módszer választható ezekről az alábbiakban olvashatsz részletesebben:
7. Szüneteltetés alatt egészségügyi szolgáltatási járulék nem fizetése
Nagyon fontos, hogy ha eddig főfoglalkozású egyéni vállalkozóként tevékenykedtél, akkor a szünetelés ideje alatt nem leszel biztosított. Ez idő alatt amennyiben nincsen egyéb biztosítással járó jogviszonyod, és egyéb jogcímen sem vagy jogosult egészségügyi ellátásra, akkor havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned. 2024-től 11 300 Ft (napi 380 Ft) az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ezt egyébként az adóhatóság automatikusan előírja az adószámládon, és tájékoztatást is küld, neked csak meg kell fizetni.
8. Szüneteltetés alatti munkavégzés
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt a vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. A szüneteltetés szabályairól, tudnivalóiról bővebben az alábbi cikkünkben olvashatsz:
9. Adószámla ellenőrzésének elmulasztása
10. Keret(ek) nem figyelése
Átalányadózóként az átalányadó keretre, továbbá, ha alanyi adómentességet választottál, akkor az AAM keretre is érdemes figyelni, ugyanis többlet adófizetéssel, teendőkkel járhat valamely keret átlépése. Továbbá különbséget kell tenni az átalányadó keret és az AAM keret között, a különbségekről az alábbiakban írtunk: